Harkány és környéke: Látnivalók, családi programok
Érvényes: 2018.09.10 - 2020.09.10
Travelbooggie.hu
  • Magyarország, 1032 Budapest
    Kiscelli u. 75.
  • +36 1 453 3100
  • email
  • weboldal
Foglalás telefonon
Nem állapítható meg a tartózkodási helye!Pozíció pontosítása
Az ajánlat leírása

Harkány környéke bővelkedik szabadidős tevékenységben és látnivalókban egyaránt. A várost nyugati irányban elhagyva a Vajszló, Sellye felé vezető úton juthat Kórósra, amelynek fakazettás temploma az Ormánság látnivalóinak egyik egyedülálló eleme.

Az Európa legtisztább vizű folyójaként emlegetett Dráva kiváló horgászhelyekkel, hajókirándulással, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park természeti szépségével várja a kirándulókat. Drávaszabolcs, vagy akár Siklós felé megközelíthető Matty, amely a régi, kedvelt horgászparadicsomok közé tartozik.

S ha már Drávaszabolcson járunk, érdemes fontolóra venni egy Alsómihojláci (Donji Miholjac) kirándulást is. Pár perc alatt a Dráva horvátországi oldalán lévő városkába érhetünk, ahol Majláth gróf kastélya és a kastélyt övező park, arborétum nem mindennapi látványosságot nyújt.

Magyarországon elenyésző számban találhatók Árpád-kori műemlékek, hiszen a török hódoltság alatt a legtöbb keresztény jelképünk, templomunk pusztulásra ítéltetett. Ezért különleges turisztikai látványosság a Harkány közelében mégis megmaradt két Árpád-kori templom: Túronyban, illetve Nagyharsányban.

A Siklós – Nagyharsány – Villány – Villánykövesd útvonalat különösen ajánljuk bejárni, hiszen ennek mentén érhet el Magyarország legépebben fennmaradt várába, a Siklósi Várba.

Siklóstól északra Máriagyűd kéttornyú temploma, már messziről jelzi a legendás kegyhelyet, ahol a Szűzanya megjelent. A templomba belépve lenyűgöző szépségű templombelső várja az odalátogatókat. Az egyház jeles ünnepnapjain, különösen Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) - Mária mennybevételének ünnepén - Kisboldogasszony napján (szeptemberben) - Mária születésének emléknapján - rengeteg zarándok érkezik a kegyhelyre. A méltán híres zarándokhelynek 2008. szeptember 24-én XVI. Benedek pápa Basilica Minor címet adományozott.

A Nagyharsány–Villány felé vezető úton található a híres Nagyharsányi szoborpark, ahonnan kiindulva remek hegyi kirándulást tehet a Szársomlyóra is. A könnyen megközelíthető szikla barázdás gerincéről nagyszerű panoráma tárul Ön elé minden irányban.

Ha kifejezetten kényelmes hegyi sétára vágyik, akkor mindenkinek jó szívvel ajánljuk a Harkánytól északra elterülő Tenkes-hegyet, ahol rövidebb-hosszabb, vadregényes turistautak várják a kirándulókat.

Röpke környékbeli utazásunk befejezéseképp mi mást javasolhatnánk még, mint Villányt, Villánykövesdet, amely az ország egyik legrangosabb borvidéke.



Harkány - a fürdőváros

Harkány neve feltehetően Töhötöm fia, Horka (Harka) nevéből ered, amely egy 1323-ból származó dokumentumban bukkant fel először Nagy Harka névként. A 180 esztendős múltra visszatekintő Harkányi Gyógy-és Strandfürdő az elmúlt években világszerte ismert üdülőhellyé vált.

Speciális gyógyhatású vize magas szulfid- és nyomelemtartalmával kiválóan alkalmas a mozgásszervi megbetegedések minden válfajának kezelésére, úgymint nőgyógyászati és gyomorbántalmak, valamint psoriasis (pikkelysömör) gyógyítására, nem csak fürdőzés, hanem iszappakolás és ivókúra formájában is.

A Harkányi Gyógy- és Strandfürdő 7.600 m2 vízfelülettel, 5.000 m2 pihenőterülettel, 3 gyógy- és 5 strandmedencével várja a fürdőzni, gyógyulni vágyókat.

A Harkányi Gyógy- és Strandfürdő igazi családi fürdőhely. A kikapcsolódni, szórakozni vágyók igényeit is kielégíti strandmedencéivel, a 13,5 hektáros ősparkjával, fedett pihenőterületekkel, hételemes csúszdaparkja pedig igazi kaland a gyermekeknek.

A város és a fürdő rangos rendezvényei egész évben színvonalas kikapcsolódást nyújtanak belföldi és külföldi vendégeknek egyaránt, minden korosztály számára.

Évente visszatérő rendezvények: az ördögűző nap (február végén), a dél-dunántúli német nemzetiségi kulturális csoportok találkozója, a májusfaállítás, a májusfa kitáncolása, a pünkösdi fesztivál, a fürdőfesztivál (júniusban), a "Hosszú hétvége Harkányban" (augusztusban), a szüreti fesztivál.

A júniustól szeptemberig tartó időszakban hétvégenként a szabadtéri színpad műsorai és bálok nyújtanak szórakozási lehetőségeket.

 

Látnivalók Harkányban

  • Katolikus templom és templom kert: az 1990-es években épült templom külső falán Jézus szenvedéstörténete látható, Morvai László tűzzománc alkotásaiban. A tűzzománc-stációk a templomkertben is folytatódnak, a magyar történelem jeles eseményeit és személyiségeit bemutatva.
  • Református templom: a Gyógy- és Strandfürdővel párhuzamos Kossuth Lajos utcában található az 1802-ben épült, műemléki védettséget élvező református templom.
  • Terehegyi református templom: az 1798-ban épült templom a terehegyi városrész kis dombján található.
  • Zsigmondy sétány és park: a Gyógy- és Strandfürdőtől délre elhelyezkedő ősparkban számos képzőművészeti alkotás és kényelmes padok várják a pihenni vágyókat.
  • Harka kút: az ősparkban található, 2000-ben felállított értékes Zsolnay alapanyagú szökőkút a harkányi víz legendájához kapcsolódó motívumot ábrázol.
  • Országalmás csobogó: a Polgármesteri Hivatal előtt álló Millenniumi csobogó Vajda László és Kammerer Tamás munkája.
  • Strand-és Gyógyfürdő: A 13,5 hektáros ősparkban 7.600m2 vízfelület, 5.000m²fedett pihenőterület, 3 gyógy- és 5 strandmedence várja a vendégeket.
  • Futó Pál Múzeum: A többdimenziós művek állandó tárlata és a galériában kortárs képzőművészek havonta változó kiállítása.

 

Siklós

A Villányi-hegységtől délre, a Nyárád-Harkányi síkon található. Néhány kilométerre fekszik a Drávától; a folyó egyes szakaszai egyben a horvát-magyar országhatárt is érintik. Leghíresebb nevezetessége, a Siklósi Vár hazánk fontos történelmi műemléke. Erődjének első falait a 13. században rakták le. Siklóson nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományőrző tevékenységekre, amely közkedvelt az idelátogatók körében. Színházi előadásokkal, koncertekkel, fesztiválokkal, állandó és szezonális múzeumi kiállításokkal itt biztosan nem fog unatkozni! Akár családdal, párban vagy egyénileg érkeznek, az aktív pihenés és kulturális feltöltődés garantált!

  • Vár és környéke
  • Malkocs Bej dzsámi
  • Katolikus templom
  • Református templom
  • Görög ortodox templom

 

Villány - a bor városa

A vörös- és fehérborokban gazdag borvidék apró részletei gyönyörű élményeket tartogatnak. A szőlőtermesztés itt mintegy ezeréves múltra tekint vissza. A villányi borvidék rangját évszázadok óta elsősorban a vörösborok adják, annak ellenére, hogy a borok tekintetében szinte tökéletes és teljes skálát tud ajánlani a borpiacnak. Kiemelt figyelmet érdemel a Villányi Franc, mely eredetileg Franciaországból, Bordeaux-ból származik, de a Villányi borvidéken találta meg természetes otthonát. A különleges termelőhelynek és klímának, valamint az alkotó borászoknak köszönhetően a 100% cabernet franc-ból készült bort Villányi Franc-nak nevezzük. Ez a fajta bor lett Villány kiemelt vezérterméke, mely a nemzetközi mezőnyben is gyönyörű eredményekkel bizonyít! A vörös- és fehérborokon kívül a rozé és a siller következnek a sorban. Népszerű vörösborok többek közt még a Cabernet Sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Merlot.

Az itt található bormúzeum, az egykori dézsmapince, a régi borászat eszközeit és hagyományait mutatja be. Megszámlálhatatlan borkóstoló, kultúra, családi programok, véget nem érő nyári fesztiválok várják az idelátogatókat, itt mindig van mire koccintani! Villánykövesden továbbá belefuthatunk a turisták kedvenc helyszínébe, amely a festők és fotósok gyakori témája: a háromszintes pincefalu. A műemlékileg védett pincesor az ország egyik leglátványosabb műemlék-együttese.

A Villányi-hegység mentén, a máriagyűdi kegyhelytől a palkonyai pincefaluig borkóstolók, műemlékpincék, borversenyek, fesztiválok, folklórrendezvények bőséges tárháza várja a vendégeket.

Útközben történelmi emlékhelyek, a természet szépsége, a falvak és a szőlőhegyek népi építészeti alkotásai biztosítanak kikapcsolódást. A helyi ételkülönlegességek és zamatos borok mellett a vendégeket szívélyesen várják a falusi vendéglátóhelyek, panziók és hotelek.

Pécs - a kultúra városa

Történelmi, kulturális, művészeti és szellemi öröksége, nemzetiségeinek hagyományai, valamint földrajzi fekvése, környezete révén az egyik legizgalmasabb, legsokoldalúbb magyar város. Egy hely, ahol a keresztény kultúra emlékei között a török hódoltság idejének nyomait is felfedezhetjük. 2010-ben Európa kulturális fővárosa volt, mely címéhez hűen ma is folyamatosan fejlődik.

Bővelkedik az UNESCO által a világörökség részeként nyilvántartott műemlékekben: Ókeresztény Mauzóleum, Késő római temetőkápolna, Cella Septichora Látogatóközpont. Egyik leggyönyörűbb nevezetessége a Zsolnay Negyed, amelyet 2014-ben hungarikummá nyilvánítottak. A porcelángyártásról híres Zsolnay család örökségét ma egy 5 hektáros területen csodálhatjuk meg, mely telis-tele van a régmúlt emlékeivel. A látogatók a Kézműves Boltok utcájában különleges helyi termékek közül válogathatnak. A gyerekeket is sok-sok érdekességgel várják: szabadtéri játszóterek, a Labor – Interaktív Varázstér, a Planetárium, az Akvárium-Terrárium, a Varázsóra (látványos fizikai kísérletek), a Bóbita Bábszínház, a Kerámia Festöde és a Herkules Műhely foglalkozásai várják a fiatalokat. Pécsett továbbá már hagyomány a lakatok elhelyezése a Janus Pannonius utcában, melyre a szerelmesek monogramjai kerülnek. Érdekesség lehet még Pécs első telefonközpontja és a Mecsextrém park is, ahol az érdeklődők próbára tehetik bátorságukat.


Mohács

A város Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek által látogatott Busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az UNESCO szellemi örökség-listájára. Híres továbbá az 1526. augusztus 29-én a várostól délre történt, történelmi jelentőségű csatáról (mohácsi vész), melynek során a a magyar sereg Tomori Pál fővezér és II. Lajos király vezetésével vereséget szenvedett a török túlerővel szemben. Hősi halállal elhunyt katonáinknak állít emléket a Csatatéri Emlékkápolna, II. Lajos emlékműve és szobra, továbbá a Mohácsi Nemzeti Emlékhely.

A mohácsi népcsoport, a sokácok messze földön ismert népszokása a Busójárás, idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet hozó hagyomány, mely a varázsló ünnepek családjába tartozik, de eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A busójárás hagyományának fontos eleme a busókhoz kapcsolódó tárgyak készítése.

A hagyományos kézművesség több formában is jelen van. A korábbi hagyományokhoz hasonlóan a busók egy része ma is saját maga faragja maszkját, amit az élő rítusban használ. Előfordul, hogy többet is farag, és azokat évről évre cserélgeti, hogy megőrizze inkognitóját. Mohácson többen kézműves mesterségként is foglalkoznak álarcfaragással különböző nyitott műhelyekben, ahol a kezdeti fázistól kerül bemutatásra, hogyan készül a mohácsi busó maszk. Az 1970-es évektől három jelentős mestere is volt e kézműves tevékenységnek. A monda szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok, megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról.

Kérdése van? Visszahívjuk!×